Miért a derékfájás kezelése McKenzie módszerrel a leghatékonyabb út?
A derékfájdalom napjainkban szinte népbetegségnek számít: a szakirodalom gyakran „járványként” hivatkozik rá, mivel világszerte ez a panasz felelős leginkább a munkából való kiesésért és a mindennapi aktivitás korlátozottságáért. Fontos tudni, hogy a tudomány mai állása szerint a gyógyulás kulcsa nem a passzív pihenésben, hanem aktivitásban rejlik.
Miért ne az MRI legyen az első lépés derékfájás esetén?
Sok páciens érzi úgy, hogy egy képalkotó vizsgálat elengedhetetlen a fájdalom megfelelő kezeléséhez. A klinikai irányelvek azonban határozottan a rutin képalkotás kerülése mellett foglalnak állást nem-specifikus fájdalom esetén. Ezek azok az esetek, amikor nincs egy jól definiálható és diagnosztizálható betegség a fájdalom hátterében, mint például csigolyatörés vagy daganat. Ennek oka, hogy a képalkotón rendkívül sok elváltozás lehet, azonban azok közül nem meghatározható, hogy melyik struktúra (pl. porckorong, izom, szalag, ideggyök, kisízület) a tünetek forrása, mert tünetmentes egyéneknél is nagy számban vannak jelen ún. degeneratív, korral járó elváltozások. Olykor pedig épp az ellenkezője történik, a fájdalom jelen van, azonban nem látunk eltérést a képalkotón. Tehát a képalkotó sok esetben nincs segítségünkre abban, hogy megtudjuk fájdalom forrását és nem segíti a terápia kijelölésének irányát. A felesleges vizsgálatok azonban növelhetik a félelmet és a betegségtudatot, ami hátráltathatja a felépülést. Vizsgálatra tehát csak akkor van szükség, ha súlyos strukturális elváltozás (úgynevezett „vörös zászlók”) gyanúja merül fel.
A megoldás: klasszifikáció és személyre szabott terápia
A McKenzie-módszer (más néven Mechanikai Diagnózis és Terápia) ereje az úgynevezett klasszifikációs (osztályozási) rendszerben rejlik. Ahelyett, hogy minden derékfájást ugyanúgy kezelnénk, a vizsgálat során meghatározzuk, hogy a páciens panasza alapján melyik mechanikai alcsoportba tartozik. Ismételt mozgások és kitartott testhelyzetek vizsgálata révén figyeljük az egyes mozgásirányokra adott fájdalomreakciót, mely kijelöli a hatékony terápia irányát. Számos kutatás bizonyítja, hogy a derékfájdalmak mintegy 70%-ában azonosítható egy konkrét iránypreferencia, mely irány gyakori ismétlése a panaszok gyors enyhüléséhez vezethet.
Derékfájás kezelése McKenzie módszerrel:
Betegoktatás és önkezelés
A McKenzie terápia nagy hangsúlyt fektet a betegoktatásra: arra, hogy a páciens megértse,
- mi történik a testében,
- mitől romlanak vagy javulnak a tünetei,
- és mit tehet nap mint nap a panaszai csökkentéséért,
ezzel elérve, hogy saját maga gyakoroljon a hatást a panaszaira és megelőzze a panaszok esetleges kiújulását.
Forrás:
1. Delitto A, George SZ, Van Dillen L, et al. Low Back Pain: Clinical Practice Guidelines Linked to the International Classification of Functioning, Disability, and Health from the Orthopaedic Section of the American Physical Therapy Association. Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy. 2012;42(4):A1-A57. doi:10.2519/jospt.2012.42.4.A1
2. May S, Runge N, Aina A. Centralization and directional preference: An updated systematic review with synthesis of previous evidence. Musculoskeletal Science and Practice. 2018;38:53-62. doi:10.1016/j.msksp.2018.09.006
3. Oliveira CB, Maher CG, Pinto RZ, et al. Clinical practice guidelines for the management of non-specific low back pain in primary care: an updated overview. Eur Spine J. 2018;27(11):2791-2803. doi:10.1007/s00586-018-5673-2
