A mindennapi munkám során gyakran azt tapasztalom, hogy a mai napig rengeteg tévhit él a páciensek körében az ínfájdalmak és ínsérülések (például az Achilles- vagy a patella-ín problémái) kezelésével kapcsolatban. Emiatt különösen fontosnak tartom, hogy sorra vegyük a legfőbb, tudományos kutatásokon alapuló szabályokat.
Az alsó végtagi tendinopátiák talán legismertebb alakja és nemzetközi kutatója, Jill Cook összefoglaló tanulmányában gyűjtötte össze a leggyakoribb elkerülendő hibákat. Az ő publikációja alapján állítottam össze ezt a 10 legfontosabb alapszabályt, amit minden ínfájdalommal küzdő páciensnek érdemes szem előtt tartania:
1. Ne pihentesd teljesen az érintett végtagot!
A teljes mozdulatlanság csökkenti az ín terhelhetőségét, és már két héten belül mérsékli az ín merevségét, emellett gyengíti a kapcsolódó izmokat és a kinetikus lánc működését. A teljes pihenés helyett a fájdalmas, nagyfokú terhelés átmeneti csökkentése és a megfelelő terhelési formák (például izometrikus gyakorlatok) korai bevezetése szükséges.
2. Kerüld a nem megfelelő gyakorlatokat!
Az ín rugóként működik a gyors, dinamikus mozgásoknál (például ugrásnál vagy irányváltásnál), ami hirtelen nagy terhelést ró rá. A rehabilitáció korai szakaszában kerülni kell az ilyen hirtelen rugózó mozgásokat, valamint a túlzottan megnyúlt izom-ín hossznál végzett kompressziós terhelést is.
3. Ne hagyatkozz kizárólag passzív kezelésekre!
A passzív terápiák – mint az elektroterápia vagy a jegelés – nem növelik az ín terhelhetőségét, és csupán átmeneti fájdalomcsillapítást nyújtanak, így hosszú távon nem hoznak érdemi gyógyulást.
4. Kerüld az injekciós kezeléseket!
A jó minőségű klinikai kutatások alapján a különféle injekciós terápiák nem hatékonyabbak a placebónál. Az injekciók nem állítják vissza a patológiás ín szerkezetét, az ín egészséges szövetei pedig injekciók nélkül is képesek alkalmazkodni a magas terheléshez.
5. Ne hagyd figyelmen kívül az ínfájdalmat!
Az ín túlterhelését követően a fájdalom gyakran csak 24 órával később fokozódik. Ha a napi terhelési teszt során a fájdalom 2 vagy több ponttal emelkedik egy 10-es skálán, csökkenteni kell a rugózó jellegű terhelést.
6. Ne nyújtsd a fájdalmas ínt!
A nyújtás jelentős kompressziós terhelést fejt ki a csont-ín tapadási pontnál, ami tovább irritálhatja a reaktív ínt. Ennek következtében a nyújtás kifejezetten káros lehet az ín rehabilitációja során.
7. Kerüld az ín dörzsmasszázsát!
A fájdalmas és túlterhelt ín irritált állapotban van, ezért a közvetlen dörzsmasszázs vagy erős dörzsölés fokozhatja a fájdalmat és nem segíti az ín gyógyulását.
8. Ne alapozz kizárólag a képalkotó vizsgálatokra!
Az ultrahang- vagy MRI-felvételeken látható eltérések önmagukban nem igazolják a fájdalmat, mivel tünetmentes embereknél is gyakran kimutathatók szerkezeti változások. Mivel a képeken látható szerkezeti elváltozások a tünetek megszűnése után sem feltétlenül változnak, a képalkotók nem alkalmasak a gyógyulási eredmények mérésére.
9. Ne aggódj túlzottan az ínszakadás miatt!
A fájdalom valójában egy védőmechanizmus, ami megakadályozza az ín további túlterhelését. Az ínszakadást elszenvedő páciensek többségének korábban sosem volt fájdalma az adott ínban.
10. Ne siettesd a rehabilitációt!
Az ín, az izomzat, a kinetikus lánc és az idegrendszer kapacitásának kiépítéséhez időre van szükség, ami gyakran 3 hónapot vagy annál hosszabb időt vesz igénybe. A megfelelően felépített, fokozatos terhelésen alapuló rehabilitáció viszont kiváló hosszú távú eredményeket hoz.
Összegzés:
A sikeres rehabilitáció kulcsa tehát nem a teljes pihenésben vagy a passzív kezelésekben rejlik, hanem a szakszerűen adagolt, aktív gyakorlatokban és a fokozatos terhelésnövelésben.
Forrás:
Cook, J. L. (2018). Ten treatments to avoid in patients with lower limb tendon pain. British Journal of Sports Medicine, 52(14), 882–882. https://doi.org/10.1136/bjsports-2018-099045
