Egy nemrégiben készült nagy esetszámú kutatás azt mutatja, hogy a nem traumás vagy műtéti eredetű  végtagfájdalmak oka mintegy 43%-ban a gerincben volt keresendő. A szerzők a McKenzie-módszer segítségével gyorsan képesek voltak azonosítani a probléma forrását, feltárni a gerinc eredet meglétét.

Minden bizonnyal sokan tapasztaltunk már az életünk során nyilalló érzést a vállunkban, makacs sajgást a térdünkben vagy fájdalmat a könyökünkben. Ilyenkor az első ösztönünk az, hogy a fájdalom helyét kezdjük el kezelni: pihentetjük a térdünket,krémezzük a vállunkat, vagy masszírozzuk az alkarizmokat. A modern orvostudomány is gyakran ebbe az irányba indul el: ha a könyök fáj, a diagnózis „teniszkönyök”, ha a váll, akkor „rotátorköpenysérülés” vagy “ízületi gyulladás”. Azonban egy friss és nagymintás kutatás rámutatott arra, hogy a végtagfájdalmak mögött sokkal gyakrabban áll a gerinc, mint azt eddig hittük.

Mi az a szomatikus kisugárzó fájdalom?

Gyakran előfordul, hogy a páciensnek egyáltalán nincs derék-, hát- vagy nyakfájdalma, mégis a gerincéből sugárzik ki a panasz. Ezt a jelenséget nevezzük “szomatikus kisugárzó fájdalomnak”, mely során a mozgásszervi struktúrák (izmok, inak, szalagok, ízületek, csontok) fájdalomérző receptorainak ingerlése, nem a problémás struktúra helyén, hanem attól távolabb eső területre vetíti ki a fájdalmat. Ha ezt a jelenséget nem ismerik fel időben, az téves diagnózisokhoz és hatástalan kezelések sorozatához vezethet.

Rosedale és munkatársai az EXPOSS (Extremity Pain of Spinal Source = Gerinc eredetű végtagi fájdalmak) kutatásukban pontosan ezt a jelenséget vizsgálták meg, és megdöbbentő eredményekre jutottak.

A kutatásba 369 olyan pácienst vontak be, akik izolált végtagfájdalommal (például csak váll- vagy csak térdfájdalommal) fordultak gyógytornászhoz. A szakemberek a Mechanical Diagnosis and Therapy (MDT), közismertebb nevén a McKenzie-módszer segítségével vizsgálták meg őket, amely ismételt mozgásokkal teszteli a gerinc és a végtagi panaszokat és azok kapcsolatát. A vizsgálat kimutatta, hogy az összes résztvevő 43,5%-ánál valójában gerinc eredetű volt a probléma, annak ellenére, hogy magában a derékban vagy nyakban nem
éreztek panaszt.

Az EXPOSS kutatás további eredményei: Testrészekre bontva hány százalékban volt jelen gerinc eredetű probléma?

Ha lebontjuk ezeket az adatokat testrészekre, még érdekesebb összefüggéseket látunk. A testtájakénti bontásban ilyen százalékban reagáltak hatékonyan gerincmozgásokra a vizsgálat alanyai:

• Csípő fájdalom: 71%,
• Comb/ lábszárfájdalom: 72,2%
• Térd fájdalom: 25,6 %
• Boka fájdalom: 29,2 %
• Váll fájdalom: 47,6%
• Kar / alkarfájdalom: 83,3%
• Könyök fájdalom: 44%

A számokból jól kirajzolódik, hogy a gerinchez közel eső ízületeknél (csípő, váll), valamint a ízületeket áthidaló területeten (comb, lábszár, felkar, alkar) kiemelten magas volt a gerinc eredetű panaszok megléte.

Miért éri meg némi időt szánni a gerinc feltérképezésére és miért lehet félrevezető az MRI?

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy noha a gerinc eredet feltérképezése kezdetben egy kicsivel hosszabb vizsgálatot igényel, amennyiben megállapításra kerül annak ténye, szignifikánsan jobb és gyorsabb javulást mutatkozik, mintha csak helyileg, a végtagon történne kezelés. Ez egyben azt is jelenti, hogy például ha a vállfájdalmát hónapokig csak helyi injekciókkal vagy kenőcsökkel, gyógytornával, manuálterápiával kezelik eredménytelenül, akkor meglehet, hogy valójában a nyaki gerinc a probléma forrása.

A helytelen diagnózis nemcsak időpazarlás, hanem felesleges költségekkel és elhúzódó szenvedéssel is jár. A helyzetet nehezíti, hogy a modern képalkotó vizsgálatok (mint az MRI) gyakran mutatnak ki elváltozásokat a végtagokban, amik valójában nem is okoznak panaszt, így könnyen „félrevezethetőek” lehetnek. Számos kutatás bizonyítja, hogy panaszmentes egyéneknél is magas számban fordulnak elő degeneratív elváltozások az életkor előrehaladtával, így fontos tudjuk, hogy az MRI-n látható elváltozások nem feltétlenül jelentenek egyet a fájdalom forrásával. 

A tanulmány tanulsága tehát, hogy ha bármilyen végtagfájdalma van, amely nem egy közvetlen sérülés (például esés vagy ütés) vagy műtét után jelentkezett, elengedhetetlen a gerinc alapos szűrése, még akkor is, ha derék-, hát vagy nyakfájdalom nincs is jelen. Egy szakszerű mechanikai vizsgálat segíthet gyorsan eldönteni, hogy a probléma valóban ízületi, vagy esetlegesen gerinc eredetű. A pontos diagnózis pedig az első és legfontosabb lépés a valódi és tartós gyógyulás felé.

1. Rosedale R, Rastogi R, Kidd J, Lynch G, Supp G, Robbins SM. A study exploring the
prevalence of Extremity Pain of Spinal Source (EXPOSS). Journal of Manual & Manipulative Therapy. 2020;28(4):222-230. doi:10.1080/10669817.2019.1661706

2. Ibounig T, Sanders S, Haas R, et al. Systematic Review of Shoulder Imaging Abnormalities in Asymptomatic Adult Shoulders (SCRUTINY): Abnormalities of the glenohumeral joint. Osteoarthritis and Cartilage. 2024;32(10):1184-1196. doi:10.1016/j.joca.2024.06.001

3. Register B, Pennock AT, Ho CP, Strickland CD, Lawand A, Philippon MJ. Prevalence of Abnormal Hip Findings in Asymptomatic Participants: A Prospective, Blinded Study. Am J Sports Med. 2012;40(12):2720-2724. doi:10.1177/0363546512462124